Dr. Békés Géza grafikája

galamb

Dr. Békés Géza Emlékoldala



Emlékére íródott versek


Békés Gyöngyi:
Köszöntő

Aranyló sárga augusztus igazi őszelő
Nyári hőséggel, záporral, bőséggel ölelő
Színében tarkán pompázó rétek és legelők
Virág szirmocskák susognak köszöntőt legelőbb.

Aranyban járó augusztus virágos hajnalán
Köszönt Titeket, őszülő Anyukánk, Apukánk
Örömök, bánat jövének éltetek kapuján
Ma már csak emlék álmatlan éjszakák hajnalán.

Köszönet, hála, boldogság, békesség, szeretet
Isten övezze sokáig hitében éltetek
Szívetek legyen örökké pompázó aranyág
Soha el nem múló, gondtalan együvé tartozás.






Békés Gyöngyi:
90. születésnapodra

Kisfiús mosoly az arcodon felragyog,
Hiába ráncolod aggódó homlokod.
Ősz hajad mikor csöndben lesimítod,
Van hozzánk néhány magvas gondolatod.

Szavaid egyre nevelnek bennünket
Szívünkig elhat örök kedvességed.
Életed alkonya nekünk még a hajnal
Légy még soká velünk! Élj boldogan Apa!

2009. január




alagút Békés Gyöngyi:
Cím nélkül

Sötétség, kétség, félelem
Látom én.
Vigasztalan fájdalom
Érzem én.
Reménység, szépség, képzelet.
Fény az alagút végén.

2008. március




Békés Gyöngyi:
Édesapám

Elbúcsúztál Tőlem, mégis mosolyogtál.
Nyeldestem könnyeim, de Te megnyugtattál.
Próbáltam mondani, mennyire szeretlek
Helyette nyugodtan intelmeid vettem.

2008. március




Békés Gyöngyi:
Húsvéti gondolat

pap Legszebb ünnep.
Fehérben.

Legszebb ünnep volt.
Gyászban.

Legszebb ünnep.
Meghalok.

2008. március




Békés Gyöngyi:
Már egy éve márciusban

rügyfakadás Szívemben, kertemben tavaszi rügy fakad
Lelkemben sohasem éreztem szép tavaszt.
Egyetlen fájdalom sajdítja perceim
Emlékek bánatja indítja könnyeim.

Március havában valami felkavart
Apámnak élete örökre megszakadt.
Azóta felnőtten, értetlen megéltem
Egyedül felhőkben bánatba merültem.

Tudatom szívedet jó helyen gondolja
Istenem őriző szemekkel elmondja:
Elveszett életem örökkön istápja
Odaát lelkét már találni kívánja.

2008. március




Békés Ildikó:
Az utolsó mise

priest A madárcsontú öreg pap mondta ma a misét,
mindenkinek Isten felé vezetve a lelkét.
Bár tapossa már a 83. évét,
prédikációja megejti az emberek szívét.

Ész és lélek egyszerre kap táplálékot,
gondolatok és könnyek az Úrnak szánt ajándékok.
Mit együtt ajánlunk, mi és az öreg pap,
kinek élete könyvében ez az utolsó lap.

A lélek üzenetét a hívek szíve érzi,
Isten szolgája tán az utolsó miséjét végzi.
Árad felénk a hit ragyogó sugára,
s hidat alkot a fénylő Mennyországba.

2007. november 2.




Holló Kinga:
Örök álom

crying angel Emlékszel-e még angyal arra a szomorú hajnalra?
Emlékszel-e még a Nagyapa legutolsó útjára?
A szemedben a könny ott él,
mert te is tudtad akkor nincs már remény.

Eltűnt minden egy perc alatt,
bár örök marad mindig az a pillanat.
Tudod vár rád még oly sok év,
Feladnál-e mindent a semmiért?

Hiába sírsz és hiába vársz,
Az idő lassan tovaszáll.
Benned az emlék hatalmas fájdalom.
Ez nyom, de a Nagyapa neked már csak örök álom.

Ha megállíthatnád az időt,
az egészet újra kezdenéd:
A rossz dolgokat jó mélyre eltemetnéd,
de így most üres a hajnal,
s csak halkan suttogsz:
Maradj velem kérlek Nagyapa!

De a fájdalom benned csak egyre nő:
Vajon képes-e tényleg segíteni az idő?
A válasz bizony nagyon fáj,
mert az a reggel többé vissza nem vár.

Feledni kéne, de nem lehet,
ezzel a bűnnel éled le az életed!
Ó Nagyapa te vigyázz rám,
miért is viselkedtem olyan ostobán?

Most már te légy velem,
fogd a két kezem, őrizd meg a lelkem!
Idebenn hideg van és fázom
mit igazán szeretnék hiába várom!

Bennem mély sötétség
az ég sem oly kék, mint rég,
de te tudom vársz rám valahol.
S talán egyszer meg is bocsátol!

Kérlek angyal küld el üzenetem,
fel a Mennybe vidd el neki,
ha hisz még benne!
Legyen ez mi elmossa bennem a jéghideg esőt:
A távolban még szeretem Őt!

2007. november 1.




Békés Renáta:
Búcsú a nagyapától

Idebenn gyermekek csivitelnek,
Jókedvük zajos, túl elevenek.
Egyszer majd sajnos ők is elmennek,
Nagyapa is eleget tett ennek.

Végsőt nevet; útlevél a mennybe,
Megbocsátás, írd be a Nagy Könyvbe:
- tisztelendő búcsút int ez elme -
Géza ellépett a fellegekbe.




Békés Renáta:
Örökség

Halálod ébresztett rá arra,
hogy az élőket jobban kell szeretni.
Több erőt kell fektetni abba,
a szeretteinket nem elfeledni.




Békés Renáta:
Utolsó utad

Utolsó utadra egy fénysugár kísért,
megjelent odafönn, talán a kedvemért.
De utána már biztos voltam abban,
hogy a gyöngéd Jóisten tart újra karban.





Utoljára frissítve: 2013. február 24.


kezdőoldalra