Életrajza
"Mentegetődzésem
Mindenkinek vannak jogai. Más is megírja élete jelentős élményeit. Miért ne írhatnám meg én is ? Nekem is lehet ennyi jogom.
Akit nem érdekel, ne olvassa el ! Családomat talán érdekelni fogja. Ráérek, hiszen már nyugdíjban vagyok. Sokat okulhat könyvemből az, aki értve olvassa. Talán nem esik majd ugyanabba a hibába, a jó utat majd könnyebben megtalálja. Ha egyvalakinek használok vele az üdvözüléshez, a fáradságot.
Amit András öcsém már megírt, azt nem fogom ismételni, de ő egyébként is más dolgokra emlékszik jobban, mást érez fontosnak.
Bocsáss meg Urunk, hogy legnagyobb hibáimat, botlásaimat nem tárom fel. Te nem hangoztatod, én mért idézném fel ? És nehogy rosszat is tanuljon az olvasó tőlem! Nagyon is mélyen voltam a Jó megvalósításában, ugyanakkor - nagyon magasan az eszményi követelésekben, igényekben másokkal szemben - sőt magammal szemben is. Ez a kettősség viszont Urunk kegyelmével mindig arra sarkalt, hogy a kettősséget eltüntetve közelítsen a kitűzött célt: az emberibb embert, azaz az isteni életben részesülő keresztényt, akit az Igazság és a Szeretet éltet.
Érzelmekben nem voltam gazdag, tettekkel akartam különb lenni. Úgy vélem, néha sikerült is. Sőt sokszor volt olyan kísértésem, hogy megtegyem azt is, ami józan számítás szerint veszedelmes. A sajnálatos következményekért, amelyeket előre láthattam, de elhanyagoltam; vállaltam a felelősséget, és nem bántam meg a cselekedeteimet.
Ha újra kezdhetném az életet, akkor - a bűneimet leszámítva - úgy gondolom, mindent újra úgy tennék, ahogy először. Egyik szerencsém az volt, hogy a pénz sosem befolyásolt döntően.
A másik szerencsém, hogy a világi karrier soha nem volt a célom. Az érdekelt, hogy ott fenn valami dicséretet nyerhessek, és itt lenn önmagammal nagyjából meg legyek elégedve. És törekedtem arra, hogy a reám bízottak bízhassanak bennem, értékeljenek, kicsit szeressenek.
Hibám? Bizonyára volt ... sok. Például: Hajlottam a kényelmességre, ezért sokszor a rutinra hagyatkoztam a gondos előkészület helyett. Szenvedélyes vitatkozásokba merültem vélt vagy valódi igazságom mellett; de úgy gondolom, nem sértettem, csak az alaptalanul beképzelteket, azért, hogy feleszméljenek."
Időrendi események életemben:
1917. május 26: Du. 3 óra, megszülettem Varannón a Weiß-féle házban
1917. május 28: Keresztelt Csintalan József
1920. április: Sárospatak-Máriatanyai iskolába költöztünk.
1922. szeptember Elsőosztályos elemista lettem. Hat elemit végeztem.
1924. február: Elsőáldozásom a máriatanyai iskolában, tanyai misén.
1928. szeptember Elsős gimnazista lettem a sárospataki református kollégiumban.
Lakásom a római plébánián Gruska Lajos ppi prelátusnál.
1929. szeptember Lakásom Klacskó Béla polg.igazgatónál a Salacz-házban a Hustác-on. Az Új Diák-újságot megindítottam.
1932. szeptember Elsős képzős lettem a sárospataki református tanítóképzőben.
Bennlakó voltam, havi tíz pengőt fizetett apám öt évig.
1933. augusztus: Cserkészvilágtáborban voltam Gödöllön.
1934. július: Cserkészmozgótábor két héten át Ausztriában.
1937. június: Színjeles tanítói, római és görög katolikus kántori oklevelet szereztem. Négy hónapig otthon segítettem.
1938.jan-febr: Sárospataki görögkatolikus iskolában tanítottam helyettesként.
1938. márc.1.: Encsencsen kántortanítóként a felső tagozaton tanítottam.
1938.május 25.: Eucharisztikus Kongresszusra Budapestre 8 legényt vezettem.
A Hősök terén 300 pap áldoztatott. Katolikus Legényegyletet szerveztem Encsencsen.
1939.január: Aratási bérharc, napszámossztrrájk megszervezése sikerrel. (Hajdúdorogi egyházmegyei KALOT-titkár voltam.)
1939.augusztus: Hivatásszervezeti Szabolcs-Hajdú megyei titkár voltam.
1939.október 5.: Katonai szolgálatra bevonultam Munkács-Várpalánkra.
1939 nov-dec: Várpalotán lőiskolán.
1940 jan-márc: Karpaszományos iskolán Beregszentmiklóson.
1940 okt-41 febr: Tisztiiskolán Szolyván.
1941.márc: Nagybányára helyezték a századomat. Hat alakulat "anyagi tisztje" voltam. Mozgósítási tervet dolgoztam ki, lovakat, szekereket soroztam. Ikreződött a századunk. Az első hegyi dandár 2.sz. páncéltörő századának parancsnoka lettem. Ekképp vittem századomat Terebespatakra, Rahóra, majd Havasmezőre a Tatár-hágóhoz.
1941. jún.27.: Átléptem századommal a határt a Tatár-hágónál.
Benyomulunk nagyobb harc nélkül Worochta-Horodenka/ Kosow-Zalescsiki-Winnicáig. Zablotowból hazaküldött felettes-főhadnagyom kiképzőtisztnek Nagybányára. Szüleim is itt laktak.
1941.okt.13.: Leszereltem. Encsencsen tanítottam még egy évet. Közben VII-VIII. gimn. vizsga, érettségi.
1942.jún.30.: Felvesznek görögkatolikus kispapnak.
1942. szept.15.: "Mindenemet elhagyva" kispap voltam Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán ösztöndíjjal.
1944.okt.10: Általános tiszti jelentkezéssel besoroztak újra katonának a 3. zászlóaljhoz gyalogosok közé Mogyoródra.
1944.okt.15: Horthy kormányzó kiáltványban bejelentette, hogy a szovjetekkel fegyverszünetet kötött.
1944.okt.16. Szálasi a németekkel átvette a hatalmat.
1944.okt.19.: Zászlóaljunkkal esküt tétettek a legelőn: Nem mondtuk a "gyanús" részeket. A tiszteket az irodába rendelték az eskü aláírására. Ez elől azonnal megszöktem. Budapestre, majd Ungvárra, onnan Encsencsre bújdostam. Ott tanítani kezdtem.
1945.márc. vége: Visszamentem az egyetemre, tovább tanultam kispapként.
1946.júl.16.: Megismerkedtem leendő feleségemmel Vértesen.
1947.aug.20.: Esküvőnk napja Vértesen.
1947.szept.08.: Pappászentelt Dr.Dudás Miklós püspök Máriapócson.
1947.szept.14-21: Első szentmisém Vértesen, majd Penészleken.
1947.szept.28.: Segédlelkész voltam Nagylétán. Főnököm Mosolygó Dezső esperes.
1948.jún.13.: Katalin lányunk született Vértesen, vasárnap reggel.
1948.aug.20.: Bedőn h.lelkész voltam, 34 község tartozott hozzám.
1949.okt.05.: Géza fiúnk született Vértesen.
1950. márc.24.: Doktorrá avattak a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
1950.szept.01.: Börtönbe vitt az ÁVO. Öt napig vallattak, majd a megyei börtönbe vittek át.
1950.nov.06.: Szabadlábra helyeztek Debrecenben, két hónapig Vértesen éltünk.
1951.jan.06.: Nyírszőllősön szervező lelkésznek kinevezett a püspök. Tíz évig dolgoztam ott. Paróchia-építés templomrenoválás.
1955.febr.14.: Gyöngyi lányunk született a nyíregyházi kórházban.
1958.márc.22.: Judit lányunk született Nyíregyházán kórházban.
1960.aug.30.: Nyírilisen voltam paróchus, tíz évig.
1960.szept.14.: Ildikó lányunk született Nyírbátorban, szülőotthonban
1960-as évek: Ömbölyt is elláttam.
1966.márc.06.: Motorbaleset, bal lábam eltört, gipszben.
1967-69.: Házat építettünk Nyíregyházán. 1969.aug.29-én beköltözés.
1969.aug.30.: Kálmánházán voltam paróchus négy évig.
1970.aug.04.: Motorbaleset Szakácsinál. Baltérdem alatt törés, gipszben.
1973. okt.1.: Nyírtét-Apagy szervezőlelkésze vagyok 8 évig.
1975.febr.20: Első unokám, Renáta születése Budapesten
1979.okt.: Házat vettem paplak céljára Nyírtéten. Mindkét községben templomot renováltattam, kifesttettem.
1979 nov-dec.: Operáltak prosztatával a János Kórházban.
1980.dec.: Nyugdíjba mentem romló egészségem miatt.
1981 és 83: Egy-egy évig Kiskállón és Butykán kisegítő lelkészi munkát végeztem.
1981.nov.10.: Második unokám, Máté születése Nyíregyházán
1982.máj.29.: Agyérgörccsel 10 napig a Sóstói kórházban.
1984. márc.18-27: Rómában jártam, a bökönyiekkel.
1985.aug.10.: Harmadik unokám, Dávid Nyíregyházán született.
1985.nov.27.: Kettős porckorongsérvvel műtöttek Szegeden.
1986. aug 08: Negyedik unokám, Kinga Nyíregyházán született.
1987. jún.22.: Ötödik unokám, Ágoston, Cegléden született.
1988.márc.13.: Hatodik unokám Gergely Nyíregyházán született.
1988.dec.23.: Autó ütött el, jobbcsukló-törés, gipsz.
1989.febr-márc.: Csengerújfaluban helyettesítettem.
1989.máj.22.: Vince, a hetedik unoka Cegléden született.
1989.jún.01: Nyolcadik unokánk, Dóra, Nyíregyházán született.
1989.júl.21.: Kétágú lábtóval elestem a telken, balkezemen kisujjtő-törés, műtét, gipsz, lassú gyógyulás.
1989.szept.11.: Csilla, kilencedik unokánként, Nyíregyházán született.
1989.nov.25.: Országos elnökké választottak a Kat. Népfőisk. Szöv-ben
1989.dec.19.: Megkezdtem a börtönpasztorációt.
1990.január: Megindítottuk a Mozdul a Föld újságunkat.
1990.márc.26.: Megkezdtem a kórházi misézést Nyíregyházán.
1990.aug.27.: Nagycsaládi találkozó Ajakon.
1991.máj.18-21.: Csíksomlyón pünkösdi búcsú a dorogiakkal.
1991. jún.12-19: Lourdes-ban búcsún a csegöldiekkel.
1991. aug.03.: Mónika unokám Nyíregyházán született.
1991.dec.23.: Márianosztrán kolostorátvétel a pálosok számára.
1992.május: Csíksomlyón búcsú a csegöldiekkel.
1992.: Ignác született, Cegléden 11. unokaként.
1995: Szentföldön jártam.
1996.dec.10: Bal oldali lágyéksérvvel Dr. Bodnár Ákos főorvos Nyíregyházán műtött.
Békés Géza (Varannó, Zemplén vm., 1917. május 26. - 2007. március 24.)
Görögkatolikus pap, író, KALOT-titkár, gyémánt-diplomás pedagógus.
Édesapja állami tanítóként (1919) nem akart hűségesküt tenni Cs-nak, ezért Sárospatakra költözött, s 22 évig egy tanyán éltek. 1939-től Nagybányán tanított. 7 gyermeke közül Békés Géza a 4. volt. A sárospataki gimnáziumban a református tanítóképzőben tanult, 1937-ben szerzett oklevelet. Egerben római katolikus, Nyíregyházán 1937-ben görögkatolikus kántori oklevelet szerzett.
A szegedi Apponyi Kollégiumban nem kapta meg a legnagyobb kedvezményt, ezért lemondott a tanári pályáról. 1937 őszén a tanyavilágban műkedvelő színtársulat vezetője, a sárospataki iparoskörben főrendező. 1938 elején a sárospataki görögkatolikus iskola tanítója, később Encsencs görögkatolikus kántortanítójává választják.
1939 elején megszervezte a KALOT-legényegyesületet, az agrármunkásokat Hivatásszervezetbe fogta össze, s 400 taggal sikeres arató- és napszámos sztrájkot vezetett. Dudás Miklós mpp. kinevezte a hajdúdorogi egyházmegye KALOT-titkárává, s ő lett a Hivatásszervezet Szabolcs és Hajdú vármegyei titkára is. Kb. 100 községet látogatott végig, 1939 nyarán 2000 résztvevővel ifjúsági napot szervezett a nyírbátori járásban. Több munkabér-vitát vitt sikerre.
1939 októberében behívták katonának, egy páncéltörő század parancsnokaként a fronton ért meg papi hivatása. 1941-42-ben a gimnázium felső 4 osztályából magánvizsgát tett, 1942. júniusában a munkácsi állami gimnáziumban érettségizett.
A teológiát Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben végezte, az Országos Kispapegység szervező titkára. 1947. augusztus 20-án megnősült, szeptember 8-án Máriapócson szentelték pappá.
Nagylétán 1948-ban, majd Bedőn parókus. 1950. március. 25-én teológiából doktorált. 1950. szeptembere és 1951. június 10 között koncepciós perben azzal vádolták, hogy szentbeszédben tiltakozott a munkások munkaversenyben történő túlhajszolása ellen, és szót emelt a vasárnap mint jogos pihenőnap mellett. 2 alkalommal 9 hónapra megvonták a kongruáját.
1950-től Nyírszőlős, 1960-tól Nyírpilis, 1969-től Kálmánháza, 1973-tól Apagy-Nyírtét parókusa. 1980-ban betegség miatt nyugdíjazták. 1981-83 között Nagykállón kisegítő lelkész, 1990-től Nyíregyházán, mint nyugdíjas megyei börtönlelkész tevékenykedett. Tagja volt a városi és országos egyesületeknek. 1989. november 25-től 1992. november 7-ig a KALOT Népfőiskolák országos elnöke. 1996. november 23-án a megye a "Hazáért" érdemkereszttel, 1997-ben a Börtönpasztorális Társaság bronzéremmel tüntette ki. Utolsó éveiben a hajléktalanok között segédkezett papi hivatásával, s a nyíregyházi kertvárosi görögkatolikus temlpom napi életében is tevékenyen részt vett. Rövid betegség után 2007. március 24-én adta át lelkét Teremtőjének.
Rengeteg megjelent publikációja közül megemlítendők pl.: - a cikkei a Papi lelkiség című lapban, Görögkatolikus Szemlében, a Mozdul a föld c. KALOT-lapban,
- Szt. Jakab liturgiája - Disszertáció - a jeruzsálemi első miseszöveg elemzése és fordítása.
- A görögkatolikus pap házassága és életvitele. Bp. 1950.
- Görögkatolikus ismeretek 1-2. köt. Nyíregyháza, 1990.
- Békés Géza emlékiratai, több kötetben
- M. görögkatolikus személyi lex. Uo., 1999.
- Jobb jövőnkért. Cikkgyűjtemény. 1-2. köt. Bp., 1989-97. s.k.
(Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/18BEKE.HTML)
Utoljára frissítve: 2010. július 6.
Mindenkinek vannak jogai. Más is megírja élete jelentős élményeit. Miért ne írhatnám meg én is ? Nekem is lehet ennyi jogom.
Akit nem érdekel, ne olvassa el ! Családomat talán érdekelni fogja. Ráérek, hiszen már nyugdíjban vagyok. Sokat okulhat könyvemből az, aki értve olvassa. Talán nem esik majd ugyanabba a hibába, a jó utat majd könnyebben megtalálja. Ha egyvalakinek használok vele az üdvözüléshez, a fáradságot.
Amit András öcsém már megírt, azt nem fogom ismételni, de ő egyébként is más dolgokra emlékszik jobban, mást érez fontosnak.
Bocsáss meg Urunk, hogy legnagyobb hibáimat, botlásaimat nem tárom fel. Te nem hangoztatod, én mért idézném fel ? És nehogy rosszat is tanuljon az olvasó tőlem! Nagyon is mélyen voltam a Jó megvalósításában, ugyanakkor - nagyon magasan az eszményi követelésekben, igényekben másokkal szemben - sőt magammal szemben is. Ez a kettősség viszont Urunk kegyelmével mindig arra sarkalt, hogy a kettősséget eltüntetve közelítsen a kitűzött célt: az emberibb embert, azaz az isteni életben részesülő keresztényt, akit az Igazság és a Szeretet éltet.
Érzelmekben nem voltam gazdag, tettekkel akartam különb lenni. Úgy vélem, néha sikerült is. Sőt sokszor volt olyan kísértésem, hogy megtegyem azt is, ami józan számítás szerint veszedelmes. A sajnálatos következményekért, amelyeket előre láthattam, de elhanyagoltam; vállaltam a felelősséget, és nem bántam meg a cselekedeteimet.
Ha újra kezdhetném az életet, akkor - a bűneimet leszámítva - úgy gondolom, mindent újra úgy tennék, ahogy először. Egyik szerencsém az volt, hogy a pénz sosem befolyásolt döntően.
A másik szerencsém, hogy a világi karrier soha nem volt a célom. Az érdekelt, hogy ott fenn valami dicséretet nyerhessek, és itt lenn önmagammal nagyjából meg legyek elégedve. És törekedtem arra, hogy a reám bízottak bízhassanak bennem, értékeljenek, kicsit szeressenek.
Hibám? Bizonyára volt ... sok. Például: Hajlottam a kényelmességre, ezért sokszor a rutinra hagyatkoztam a gondos előkészület helyett. Szenvedélyes vitatkozásokba merültem vélt vagy valódi igazságom mellett; de úgy gondolom, nem sértettem, csak az alaptalanul beképzelteket, azért, hogy feleszméljenek."
Időrendi események életemben:
Békés Géza (Varannó, Zemplén vm., 1917. május 26. - 2007. március 24.)
Görögkatolikus pap, író, KALOT-titkár, gyémánt-diplomás pedagógus.
Édesapja állami tanítóként (1919) nem akart hűségesküt tenni Cs-nak, ezért Sárospatakra költözött, s 22 évig egy tanyán éltek. 1939-től Nagybányán tanított. 7 gyermeke közül Békés Géza a 4. volt. A sárospataki gimnáziumban a református tanítóképzőben tanult, 1937-ben szerzett oklevelet. Egerben római katolikus, Nyíregyházán 1937-ben görögkatolikus kántori oklevelet szerzett.
A szegedi Apponyi Kollégiumban nem kapta meg a legnagyobb kedvezményt, ezért lemondott a tanári pályáról. 1937 őszén a tanyavilágban műkedvelő színtársulat vezetője, a sárospataki iparoskörben főrendező. 1938 elején a sárospataki görögkatolikus iskola tanítója, később Encsencs görögkatolikus kántortanítójává választják.
1939 elején megszervezte a KALOT-legényegyesületet, az agrármunkásokat Hivatásszervezetbe fogta össze, s 400 taggal sikeres arató- és napszámos sztrájkot vezetett. Dudás Miklós mpp. kinevezte a hajdúdorogi egyházmegye KALOT-titkárává, s ő lett a Hivatásszervezet Szabolcs és Hajdú vármegyei titkára is. Kb. 100 községet látogatott végig, 1939 nyarán 2000 résztvevővel ifjúsági napot szervezett a nyírbátori járásban. Több munkabér-vitát vitt sikerre.
1939 októberében behívták katonának, egy páncéltörő század parancsnokaként a fronton ért meg papi hivatása. 1941-42-ben a gimnázium felső 4 osztályából magánvizsgát tett, 1942. júniusában a munkácsi állami gimnáziumban érettségizett.
A teológiát Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben végezte, az Országos Kispapegység szervező titkára. 1947. augusztus 20-án megnősült, szeptember 8-án Máriapócson szentelték pappá.
Nagylétán 1948-ban, majd Bedőn parókus. 1950. március. 25-én teológiából doktorált. 1950. szeptembere és 1951. június 10 között koncepciós perben azzal vádolták, hogy szentbeszédben tiltakozott a munkások munkaversenyben történő túlhajszolása ellen, és szót emelt a vasárnap mint jogos pihenőnap mellett. 2 alkalommal 9 hónapra megvonták a kongruáját.
1950-től Nyírszőlős, 1960-tól Nyírpilis, 1969-től Kálmánháza, 1973-tól Apagy-Nyírtét parókusa. 1980-ban betegség miatt nyugdíjazták. 1981-83 között Nagykállón kisegítő lelkész, 1990-től Nyíregyházán, mint nyugdíjas megyei börtönlelkész tevékenykedett. Tagja volt a városi és országos egyesületeknek. 1989. november 25-től 1992. november 7-ig a KALOT Népfőiskolák országos elnöke. 1996. november 23-án a megye a "Hazáért" érdemkereszttel, 1997-ben a Börtönpasztorális Társaság bronzéremmel tüntette ki. Utolsó éveiben a hajléktalanok között segédkezett papi hivatásával, s a nyíregyházi kertvárosi görögkatolikus temlpom napi életében is tevékenyen részt vett. Rövid betegség után 2007. március 24-én adta át lelkét Teremtőjének.
Rengeteg megjelent publikációja közül megemlítendők pl.: - a cikkei a Papi lelkiség című lapban, Görögkatolikus Szemlében, a Mozdul a föld c. KALOT-lapban,
- Szt. Jakab liturgiája - Disszertáció - a jeruzsálemi első miseszöveg elemzése és fordítása.
- A görögkatolikus pap házassága és életvitele. Bp. 1950.
- Görögkatolikus ismeretek 1-2. köt. Nyíregyháza, 1990.
- Békés Géza emlékiratai, több kötetben
- M. görögkatolikus személyi lex. Uo., 1999.
- Jobb jövőnkért. Cikkgyűjtemény. 1-2. köt. Bp., 1989-97. s.k.
(Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/18BEKE.HTML)
Utoljára frissítve: 2010. július 6.