Látogatók száma:
Békés Géza: Édesanyám ...
Édesanyám 1929-ben született Hajdúböszörményben, ahol nagyapa görögkatolikus papként szolgált, mint ifjú házas kezdő segédlelkész.
Anyámat élete végéig cukkoltam, hogy ürgés, meg hogy megeszi a sült kisnyulat. Mosolyogva "vette az adást", tudta, hogy a böszörményieket ezzel "csúfolják".
Nem voltak emlékei innen, mert kisgyermek korában Vértesre költöztek.
Nagyapám 1962-ig Vértesen szolgált. Nagy tervekkel érkezett, aztán gazdaságilag becsődölt, mert elhitte, hogy örökölte a gazdálkodási tehetséget. Nagyanyám éveken keresztül törlesztette a bankkölcsönt, amit a tehenészet fejlesztésére vettek fel. Nagy parókia, nagy udvar és erdő, gazdasági épületek - ideális helyszín egy cseperedő gyermek számára. Az öt testvér nagy szeretetben és ragaszkodásban nőtt fel.
Nagyszüleim Debrecenben, Libakerten a múzeum mögött egy családi villát építettek tanuló gyermekeik számára. A testvéreit tíz éves korától édesanyám látta el, főzött - mosott, takarított rájuk. Önállóan éltek a nagyvárosban, a fiúk szerzeteseknél tanultak, a lányok a Svetitsben.
Nagyapa hátizsákkal hordta be az élelmet a számukra, de nagy szabadságban nőttek fel. Gyermekeik jól tanultak, nem kellett noszogatni őket. Nyaranta barátok, unokatestvérek, rokonok hada nyaralt Vértesen. Boldog és gondtalan békeévek voltak. Egész gyermekkoromban hallgathattam számomra ismeretlen neveket és történeteket. Ezeken nőttem fel, nem az Ezeregy éjszaka meséin. Tovább a történet olvasásához >>>
Nagyapám 1962-ig Vértesen szolgált. Nagy tervekkel érkezett, aztán gazdaságilag becsődölt, mert elhitte, hogy örökölte a gazdálkodási tehetséget. Nagyanyám éveken keresztül törlesztette a bankkölcsönt, amit a tehenészet fejlesztésére vettek fel. Nagy parókia, nagy udvar és erdő, gazdasági épületek - ideális helyszín egy cseperedő gyermek számára. Az öt testvér nagy szeretetben és ragaszkodásban nőtt fel.
Nagyszüleim Debrecenben, Libakerten a múzeum mögött egy családi villát építettek tanuló gyermekeik számára. A testvéreit tíz éves korától édesanyám látta el, főzött - mosott, takarított rájuk. Önállóan éltek a nagyvárosban, a fiúk szerzeteseknél tanultak, a lányok a Svetitsben.
Nagyapa hátizsákkal hordta be az élelmet a számukra, de nagy szabadságban nőttek fel. Gyermekeik jól tanultak, nem kellett noszogatni őket. Nyaranta barátok, unokatestvérek, rokonok hada nyaralt Vértesen. Boldog és gondtalan békeévek voltak. Egész gyermekkoromban hallgathattam számomra ismeretlen neveket és történeteket. Ezeken nőttem fel, nem az Ezeregy éjszaka meséin. Tovább a történet olvasásához >>>
"Nagycsütörtökön reggelre otthonában elszenderült Dr. Békés Gézáné tisztelendő asszony. Kati nénit 82 esztendős korában hívta magához a jó Isten. Temetését 2011. április 29-én Püspök Atya végezte a jósavárosi templomban. A papi sírkertben, férje mellé helyeztük őt örök nyugalomra. A temetés utáni agapéra közösségi házunkban került sor." Legyező, 2011. májusi szám
